Szatmárvidéki Horgász és Természetvédő Egyesület
Vissza

A tó hal állománya

A tóban megtalálható a törpeharcsa, a Hortobágyi Nemzeti Park legalább 3 fajtájukat tudta kimutatni. Sajnos ezek kis halak megkeserítik a horgászok életét. Az egyesület mindent megtesz a gyérítésük érdekében, időnként halász szakemberek segítséget kérve jelentősen ritkitjuk az állományukat, hogy nyugodtabb horgászatot lehessen folytatni tőlük.

Nagyon jelentős a tó pontyállománya. Az utánpótlást minden évben az előző év fogási eredményeinek ismeretében jelentős mennyiségü telepítéssel pótoljuk. A pontyok átlagos mérete 2-4 kg. A tervszerű telepítéseknek köszönhetően egyre több nagy ponty fogás van, de a helyenként nehéz fogási körülmények (nehéz pálya) miatt az óriásoknak mondható öreg pontyok nagyon óvatosak. Befészkelik magukat a lápok alá és a jelentős táplálékot adó környezetből csak ritkán merészkednek elő. Az akasztás után rendszerint a hal kerül ki győztesen a csatából. 5-6 kg-os ponty fogása már szép eredménynek számít. 5 -kg feletti pontyot nem szabad elvinni a horgász rendünk szerint, ugyanis egyre több horgásznak kell esélyt adni a küzdelemre. Fényképezés után vissza kell helyezni a tóba, hagy fejlődjön tovább. A pontyokból az őshonos nyurga (pikkelyes) ponty telepítését támogatja a természetvédelem és az egyesület is, mivel magunk is természet szerető és védő embereknek valljuk magunkat. A pontyokból minden évben telepítünk 40-50 mázsa 2-3 nyaras és a jövő számára is, általában 5-8 mázsa egy nyaras tenyérnyi halakat is. Az amurok száma mára már jelentősen csökkent mivel nem őshonos, telepítésük nem engedélyezett a természetvédelmi területen. A tóban azért jelentős számban van még a múltból, nem ritkák a 15-20 kg-os szinte a körülmények miatt kifoghatatlan óriás, amelyek még a csónakot is megmozgatják. A megmaradt állomány miatt az amurfogásaink is még mindig jelentősek. Átlagos méretük 7-12 kg. Mivel a tavat sohasem halászták le biztosak lehetünk benne,hogy rafinált 15-20 kg tömegü példányok élnek a vizben. Az öreg tapasztalt torpedók már attól is eszeveszetten menekülnek ha a horgászzsinór érinti a testüket. Csak annyit észlelünk, hogy a kapásjelző picit megmozdul aztán lavornyi pörsenés jelenik meg az etetésünkön és hatalmas tolóhullám, pezsgés jelzi a hal távozását, a stégeken horgászva nem egyszer előfordult, hogy a rosszul letett horgászbot repült a stégről és a sás falból kellett kiszedni az óvatlan horgásznak..

A vajai Ős-tó a harcsa állományáról is igen jó hírrel rendelkezik, a 2000.-es évek eleje óta több éves rendszeres és folyamatos évi 3-5 mázsás telepítésnek köszönhetően mára ismét jelentős harcsa fogásokról számolhatunk be. A telepített 4-6 kg-os állomány a mai időkre már 25-45 kgos fogásokat eredményez. A tó természetes szaporulattal bíró fehérhal állománya (dévérkeszeg, küsz, vörösszárnyú keszeg, bodorka stb) jól eltartja a ragadozó harcsákat és a természetes buvóhelyek kiváló életteret biztosítanak számukra. Ezen kivűl megtalálható a csuka és süllő a tóban, melyeket ivadék és méretes formában is telepítünk, álatlában felváltva, mert a tó igen kiváló életteret biztosít nekik. A törpeharcsa és keszegek melett még kárász is fogható, bár a kárász is (ezüst) telepítési tiltó listára került.